Szlovákiában jártunk

Május 31-én, reggel 6:30-kor útnak indultunk Szlovákia felé. Mivel még elég korán volt, halkan ültünk a buszban, ami tőlünk nem megszokott.
Szép lassan magához tért a társaság, előkerült a jókedv és a mosolygós, nevetős arcok.
Első utunk az Aggteleki Baradla-barlanghoz vezetett, ahol az úgynevezett vörös-tói középtúrán vettünk részt. A túra hossza 2300 m volt, közel 100 percet töltöttünk a csodaszép barlangban. Sok, számunkra még ismeretlen érdekességet tudhattunk meg és csodaszép cseppköveket láthattunk.
Következő állomásunk Betlér, azon belül az Andrássy-vadászkastély volt, ahol egy idegenvezetővel egy órát töltöttünk a vadászkastély csodaszép falai között. Betekintést nyertünk a régi grófi életbe, korabeli bútorokat, szobabelsőket, sőt még múmiát is láthattunk itt.
Ezután már a Stara Lesna (magyarul: Felsőerdőfalva) nevű kisfaluba vezetett utunk. Amikor megérkeztünk, a fiúk segítségével kipakoltuk a buszból a bőröndöket, táskákat és mindenki elfoglalta a szobáját. A nagyon finom és kiadós vacsorát egy közeli étteremben kaptuk meg.
Este mindenki jelentkezett a szüleinél, hogy épségben megérkeztünk, és hogy minden rendben van. Fürdés után senkinek sem kellett meleg tej, hogy elaludjunk, mindenki elfáradt.
Másnap enyhén hideg időre ébredtünk. Megreggeliztünk és mindenki összeszedte a túrához szükséges dolgait. Felszálltunk a buszra, ami felvitt minket a Csorba-tó környékére. A tótól egyenesen a Poprádi-tóhoz vezetett túránk. A Tátrában túrázni csodálatos volt! A hegyoldalakon apró patakok és folyócskák csordogáltak. Amikor felértünk a tóhoz, csodaszép látvány tárult elénk. A tó tisztasága, a friss levegő mindenkit elbódított. Pihentünk és gyönyörködtünk a tájban. Ezután elmentünk a szimbolikus temetőbe, ahol a Tátrában elhunyt túrázóknak állítottak emléket.
Mikor lefelé tartottunk a hegyről, szó szerint futottunk le a hegyoldalon, abban a tudatban, hogy vár ott egy busz, amin pihenhetünk. Mire leértünk a hegyről, mindenkinek sajgott a talpa. Miközben a busz felé sétáltunk, lehetőség adódott arra, hogy hűtő mágneseket és hasonló kis ajándékokat vásárolhassunk.
A túra végeztével Késmárk lett az új célállomás. Itt megnéztünk egy Evangélikus Fatemplomot és egy új Evangélikus templomot. Az utóbbiban megtekintettük Thököly Imre sírját is.
Mikor visszaértünk a szállásra a fiúk, a tanárok és a szülők kimentek a közeli focipályára focizni, a lányok pedig egy szülő felügyelete alatt a szálláson maradtak.
A fenséges vacsorát ugyanabban az étteremben fogyasztottuk el, mint az előző napon.
Az utolsó nap reggelén mindenki sietősen pakolt össze. A reggeli után mindenki bepakolt a buszba, majd útnak indultunk Besztercebányára.
Besztercebánya főterén csoportokra osztottak a tanárok minket és a városra vonatkozó feladatokat kellett megoldanunk. Az ott élőktől kellett segítséget kérnünk, így angolul, németül is kipróbálhattuk magunkat
Utunk utolsó állomása már Magyarország volt, az Aquaworld. Egy szép, hosszú út után mindenki boldogan szállt ki a buszból, amikor a fürdőhöz értünk. Nagyon sokat csúszdáztunk és úszkáltunk. Szomorúan jöttünk ki a medencékből és mentünk átöltözni.
Visszaszálltunk a buszra és az iskoláig meg sem álltunk, ahol szülők már izgatottan vártak ránk.
Ezért érdemes volt szorgalmasan tanulni! Köszönjük az Alsónémedi Önkormányzat-
nak ezt a lehetőséget!
Minden gyerek nevében mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat és nagyon
hálásak vagyunk, amiért el tudtunk jutni ilyen csodaszép helyekre!
A 6.a osztályosok nevében: Farkas Emese, Tóth Lídia